Magas fehérjetartalmú borjú tejpótló tápszer – profit vagy propaganda?

A tejtermelők számára az utánpótlás jelenti a jövőbeli működés nyereségességét, ezért nagyon sokat várnak az üszőborjaktól. Az üszőborjak teljesítménye függ a menedzsment és a takarmányozás színvonalától, valamint a genetikai értéktől. Rövidtávon a takarmányozás és a menedzsment befolyásolható a legkönnyebben, ugyanakkor ezek a tényezők nagy mértékben meghatározzák az életteljesítményt. Állatainknak a legjobbat szeretnénk és valahol a háttérben mindannyiunkban ott motoszkál a gondolat, hogy a több jobb, és ha valamiből jó egy evőkanállal, akkor még jobb egy egész lapáttal. De ez valóban így van?

JOSERA calf drinking

Magas fehérje bevitel = Magas teljesítmény?

A legtöbb magas fehérjetartalmú (>24% nyersfehérje) borjú tejpótló tápszer erre a koncepcióra épül, a magasabb átlagos napi testtömeg gyarapodás és a korábbi választás ígéretével. A tejhasznú ágazatban végzett számos kísérlet és tanulmány irányult arra, hogy alátámasszák ezeket az állításokat. A végeredmény egy igen fontos következtetés lett, amely szerint a magas genetikai háttérrel rendelkező állományok esetében már nem elegendő a napi összes fehérje szükséglet (g/nap) megállapítása. Gyakran elfelejtjük azt a kulcsfontosságú tényezőt, hogy a kiemelkedő súlygyarapodáshoz nem csak a fehérje és az energia mennyisége elengedhetetlen, hanem ezek aránya és egyensúlya is legalább ilyen fontossággal bír. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a magasabb koncentrációban vagy emelt mennyiségben itatott 20 – 22 % fehérjetartalmú borjú tejpótló tápszerek jóval kedvezőbb és kiegyensúlyozottabb táplálóanyag- és energia-ellátást biztosítanak a borjak számára, emellett gyakran gazdaságosabbak is (Bartlett 2001).

JOSERA Cost of weight gain

Mi történik a választás után?

A magas fehérjetartalmú borjú tejpótló tápszerekkel kapcsolatos legtöbb információ csak a rövidtávú minél magasabb testtömeg gyarapodásra koncentrál, általában az első 56 napra. A történet lényege, amiről nem nagyon beszélünk, hogy mi történik a borjúval a választás után, amikor a tömegtakarmányok emésztéséhez jól fejlett bendőre van szüksége. A sikeres választáshoz a borjúnak jól funkcionáló bendő kell. A bendő mérete önmagában nem jelent semmit, ha nem tudja hasznosítani a választás után etetett tömegtakarmányokat.

A tejhasznú állat fejlődése a bendővel kezdődik, de a borjú, illetve majdani tehén egész szervezetére hatással van. Születéskor a borjú mája hatékonyan bontja a glükózt (glikolízis: 1 molekula glükóz 2 molekula piruváttá oxidálódik), majd a bendő fejlődésével párhuzamosan a máj fokozatosan áttér a zsírsavakból történő glükóz-szintézisre (glükoneogenezis) (Baldwin et al. 2004). Könnyű elképzelni, hogy a nagyobb testtömegű borjúnak nagyobb a létfenntartó energia szükséglete, amit a kérődzők elsősorban illó zsírsavakból fedeznek. Az abrak etetése a bendőpapillák fejlődése szempontjából fontos, mert ha nem termelődik elegendő propionsav, akkor nem fejlődnek megfelelően a papillák sem. Ha a bendő élettani fejlettsége nem megfelelő, akkor nem tudja kielégíteni az anyagcsere szükségleteket, végső soron romlik az állat teljesítménye.

JOSERA feeding advice

Hogyan tudjuk támogatni a bendő fiziológiai fejlődését?

A sikeres választás sarokpontja a megfelelő abrakfelvétel és az ad libitum elérhető ivóvíz. Számtalan tanulmány igazolja, hogy a választás utáni teljesítmény, amikor természetesen a takarmányozási igények is magasabbak, nagy mértékben függ a választás előtti indító táp felvételtől (Kertz et al. 2011). Az indítótáppal a tejpótló mellett további fehérjét viszünk be, a keményítő emésztése serkenti a bendő fejlődését. Az első hónap után nem javasolt a magas fehérjetartalmú vagy túlzottan magas koncentrációban bekevert normál tejpótló tápszer itatása, mert negatív hatással lehet az abrakfelvételre (Hill et al. 2008, Gelsinger et al. 2016). Az indítótáp legyen felkínálva a borjú számára már az első héttől kezdve. Ügyelni kell arra, hogy a négy hetes borjú már szívesen fogyassza az abrakot. A folyamatosan elérhető tiszta, friss ivóvíz elősegíti az abrakfelvételt (Kertz 2011). A víz a legkevésbé megbecsült táplálóanyag, de komoly szerepe van a bendő funkcionális fejlődésében és az abrak emészthetővé tételében, oldható részének oldásában. A borjú folyadék igénye nincs kielégítve a korlátozott tejitatással. A tej kiváltja a nyelőcső-vályú záródását és -helyesen!- az oltógyomorba kerül. Emellett fontos a bendő folyadék igényének kielégítése is, amit víz itatással lehet elérni.

A több feltétlenül jobb?

A magas fehérjetartalmú tejpótló tápszerek koncepciójának igazolására gyakran halljuk az érvet, hogy a „nagy borjú egészségesebb”, de az igazság az, hogy az „egészséges borjú nagyobb”. Az agresszív borjúnevelési programok, amelyeknél a táplálóanyag-ellátás meghaladja a felszívódási kapacitást, takarmányozásból eredő vagy ozmotikus hasmenést okozhatnak. Ez a típusú hasmenés a belekben visszatartott vízre vezethető vissza és bár nem valódi hasmenés, mégis kiszáradást okozhat vagy növelheti az egyéb patológiás eredetű hasmenések iránti fogékonyságot. Vogstad és munkatársai (2015) összehasonlították a 28 % és 20 % nyersfehérje tartalmú tejpótló tápszerek itatását.

JOSERA calf drinking

A kísérlet eredménye az volt, hogy az átlagos napi testtömeg-gyarapodás a magasabb fehérjetartalmú tejpótló esetében magasabb lett (0.96 vs. 0.86 kg/nap), de a 28%-os fehérjetartalmú tejpótló itatása több mint 500 g-mal csökkentette az indítótáp felvételét, növelte az abnormális hasmenéses esetek számát, ugyanakkor nem volt jelentős eltérés a 35. napon a testtömegben. Ez tökéletes példája annak, hogy figyelembe kell venni a megfelelő fehérje / energia egyensúlyt, sőt, komoly mértékű pozitív hatást tudunk gyakorolni a borjú egészségére és életteljesítményére.
A magas napi testtömeg-gyarapodást erőltető itatási programok negatív hatással lehetnek az immunrendszer fejlődésére és az immunválaszra. Ennek az az oka, hogy a nem megfelelő metabolikus programozás negatívan befolyásolja a későbbi teljesítményt, rontja a T-sejtek életképességét, ezzel együtt az antigén-reakció miatt az üszőknél megnő az ellést követő anyagforgalmi betegségek előfordulásának kockázata (Foote et al. 2007). Amikor a költség-hatékonyságot értékeljük, akkor a tehén életteljesítményét kell figyelembe venni, mivel a borjúnevelésbe fektetett költség a laktációk számára oszlik el.

Mi a legjobb befektetés?

A borjak teljesítményére irányuló tanulmányok alapján Gelsinger et al. (2016) arra a következtetésre jutottak, hogy a választás utáni menedzsment 97 %-ban meghatározta az első laktáció tejhozamát. Ez nem azt jelenti, hogy a borjúnevelés nem fontos, de kiemeli, hogy a borjút fel kell készíteni a választásra és a borjú növekedési teljesítményét az első laktációs teljesítménnyel kell minősíteni. A legjobb profit eléréséhez a termelőknek érdemes a borjú tejpótló-, illetve abrak-felvételét is nyomon követni. A Penn State University prediktív modellezése szerint minden 100 g/nap tejpótló por felvétel növekedésre 66 kg-mal emelkedett az első 305 napos laktációs tejhozam. Ez a tejhozam növekmény indító táppal kombinálva 138 kg-ra emelkedett. Nem kérdés, hogy megéri a befektetést!

Exkluzív ajánlatunk Önnek :
Egy paletta tejpótló tápszer vásárlása esetén 2 zsák Kälberkost-ot (starter müzli borjaknak) adunk ajándékba.
Ez az ajánlat 2018.01.31 éjfélig leadott megrendelésre érvényes.
Ezzel kapcsolatban kérjük keresse kollégánkat Róth József magyarországi képviselőnket.

JOSERA Kälberkost

References
Baldwin et al. 2004. Rumen development, intestinal growth and hepatic metabolism in the pre- and postweaning ruminant. J. Dairy Sci. 87:E55-65.
Bartlett 2001. Interactions of protein and energy supply from milk replacers on growth and body composition of dairy calves. MSc Thesis, University of Illinois, Urbana, IL, USA.
Foote, M. R., Nonnecke, B.J., Beitz, D.C., Waters, W. R. 2007. High growth rate fails to enhance adaptive immune responses of neonatal calves and is associated with reduced lymphocyte viability. J. Dairy. Sci. 90:404-417.
Hill, T.M., Bateman II, G. H., Aldrich, J. M., Schlotterbeck, R. L., Tanan, K. G. 2008. Optimal concentrations of lysine, methionine and theonine in milk replacers for calves less than five weeks old. J. Dairy Sci.. 91:2433-2442.
Gelsinger, S.L, Heinrichs, A. J., Jones, C.M. 2016. A meta-analysis of the effects of preweaned calf nutrition and growth on first-lactation performance. J. Dairy Sci. 99:6206-6214.
Kertz 2011 Changes in feeding dairy calves and heifers during the past 20 years and looking ahead. Tri-State Dairy Nutrition Conference, April 19-20, 2011
Soberon and Van Amburgh. 2013. The effect of nutrient intake from milk or milk replacer of preweaned dairy calves on lactation milk yield and adults: A meta-analysis of current data. J. Dairy Sci. 91:706-712.
Vogstad, A.R., Stokes, B. T., Perz, K.A., Wurtz, T.T.,Hoyt, M.A., Spence, K.C., Duff, G.C.. 2015. Evaluation of a high or low level of milk replacer without varied intake, on neonatal Holstein calf performance and health. The Professional Animal Scientist. 31:159-166.